Kiránduló helyek

Hová, merre menjünk kirándulni? Ebben szeretnék kedves honlap látogatónak tippeket adni, ahol jó eséllyel szerezhet feledhetetlen pillanatokat.

Mosonmagyaróvár előszobája

Mosonmagyaróvár kevés helyek egyike, mely ennyire közvetlen közelségben van a természettel. Házaink, utcáink között kanyarog a Lajta folyó, valamint városunk határában folydogál a Mosoni-Duna. Aki a környéken lakik és nem szándékozik hosszú utat megtenni, érdemes kisétálnia az itatóhoz. A tisztásról remek kilátás nyílik a Mosoni–Duna kanyarulatára, melyen szinte mindig látni szárnyasokat. A tőkés récéken túl gyakori vendég a szárcsa és a bütykös hattyú is. Három csavargásból kétszer láttam nagy kócsagot, és ennél kicsit ritkábban szürke gémet is. Télen kontyos récék is rendszeres látogatói a területnek. Akit azonban a mütyürök is lázba hoznak, Halászi felé sétálást javaslok. A nyaralók mellett elsétálva szépen begyűjthetjük az összes tömegfajt, de néha egy-egy ritkább énekes is lencsevégre akadhat. A területen kiválóan vegyülnek a háztáji - és vizes élőhelyek madarai.

Az öreg Duna árnyékában

Aki egy természet közelibb tájra vágyik, remek választás a Dunakiliti erőmű és környéke. Ha autóval megyünk, a védett objektum területén hagyhatjuk a négykerekűt, honnan, mint a kövirózsa szirmai, jó pár irányba indulhatunk. Akit a nagy folyó szépsége nyűgöz le, sétáljon át a szemben lévő hídon, honnan a távcsőbe mindig sikerül valamilyen érdekességet találni. Hol récecsapatot találunk, hol a sirályokat szemezgethetjük át. Kárókatonát innen szinte mindig sikerül látni, ami számomra élmény, hiszen hosszú évmilliók által képviselt túlélési stratégia miatt jobban csodálok, mint a pusztító kultúr majmot.

Amint átértünk a hídon, balra fordulva végigsétálhatunk a Duna-parton, hol a régi meder maradványai is feltűnhetnek érdekességként.

Rudi-réti kirándulás

Az erőműtől visszafelé sétálva, a híd után balra lefordulva begyalogolhatunk a Rudi-rétre. Itt azonban érdemes óvatosan közlekedni, mivel nemcsak madárbarátok, hanem a vadászok kedvelt helyei is, emiatt szürkület után jómagam egyszer sem merészkedtem a területre. Addig viszont egy klasszikus árteres élőhely, minden szépséget megkaphatunk ott.

Nagy madarak és apró énekesek is szépen mozognak a területen, gyakran használhatjuk kukkerunkat. Ha végigkövetjük az utat, kivezet a területről egészen fel a töltésig, melyen visszagyalogolva elérhetjük eredeti kiinduló pontunkat.

Örök szerelmem, Lipót

Szigetköz vitathatatlan egyik legszebb és legigényesebb helye Lipót. A falu nemcsak kedves emberekkel, hanem egy IBA területtel is rendelkezik Macskasziget „személyében”. Nincs az a honlap, melyet nem tudnék csak az itt gyűjtött élményekkel teleírni. A nádas egyike a legcsodálatosabb élőhelyeknek, melyeket láttam. Nem mondanám, hogy jellegében alul maradna pl., a dinnyési fertővel. Millió madarat rejt a táj. Ősszel ezres fecskecsapatok tizedelik a rovarvilágát, majd seregélyfelhők ereszkednek alább a vizes élőhelyre. Ezen túl nagy kócsag, vörös- és szürke gém, bakcsó és törpegém lakja a környéket. Tavaly állítólag (lemaradtam róla), batlák is állomásoztak itt. A barna rétihéja kötelező eleme a tájnak, de kaba úr, a sólyom is errefelé vadászik. Pár éve már holló is megjelent a dolmányos varjúk mellett. Harkályok közül nyaktekercset is fotóztam már egy szomszédos kertben. Énekesek közül télen-nyáron itt van a barkós cinege és a többi tömegfaj is. Tavasztól a nádirigók és a nádi tücsökmadarak is hozzájárulnak a szűnni nem akaró koncerthez. Milliónyi madár mellé némi kellemetlenséget a milliónyi szúnyog jelenti, de ezt edzett természetbarátok jól tudják, hogy hozzá tartozik a terület teljességéhez.

Lipót – Dunaremete – Hajóállomás

Akit a túrázás hoz lázba, annak javaslom, jusson el Lipót, Dunaremete felől eső jobb oldali utolsó házához. A képzeletbeli startvonaltól indulva vetheti bele magát az ember egy igazi klasszikus szigetközi csavargásba. A nádas partján, Dunaremete felé vezető úton számtalan élmény vár ránk.

Kezdetben egy aprócska hídon kell átkelnünk, majd tisztások mellett egy barátságos tavacska is fogad minket. Ezt elhagyva, szántóföldek teszik mozaikosabbá a tájat, majd megérkezünk egy kavicsos útra, melyen a Duna felé fordulva eljutunk a hajóállomásra.

A kellemes pár km-es túrával átérezhetjük az igazi hangulatot, legyen az tavasszal – nyáron – ősszel – vagy télen. Jómagam a hajóállomás környéki töltés oldalában akkorát aludtam, hogy azóta is ábrándozok hasonló élményekről.

Madárfajokat írni képtelenség, mert rengeteg féle szárnyast tudunk az út során megfigyelni.

Kisbodak gyöngye

Szigetköz egyik leghangulatosabb falujának közelében található a Kristóf-híd. Ha beérünk Püski felől (máshonnan nincs aszfaltút), a körfogalom után jobbra kell fordulni, majd a kavicsos úton kidöcögünk a töltésre, amin átkelve egy út vezet be az erdőbe, minek végén megtaláljuk a kiránduló helyet. A falusi emberek önerőből és lelkesedésből építették ki ezt a területet, mely esőbeállóval és bográcsozó hellyel várja a természetbarátokat. Alacsony vízállás esetén át tudunk kelni a másik oldalra, honnan kavicsos út vezet ki a Dunára. Útközben feltárhatjuk az ártér növény- és állatvilágának összes csodáját.

Tavacska az ország nyugati peremén

Aki egy kis szórakoztató sétára vágyik, annak Hegyeshalom is kínál remek lehetőségeket. Ha Levél felől érkezünk, a falu jó közepe után, a templomot elhagyva egy jobbkanyart veszünk és alig pár méter után máris kirajzolódik előttünk a Stettni-tó. A régebben csak szemetes, kavicsos, elhanyagolt helyből a helyiek kiváló kiránduló helyet létesítettek. A tó felett többször láttunk dankasirályokat és egy küszvágó csér is rendszeresen járőrözik erre. A tó körül büfé és játszótér is található, biztosítva ezzel a vendégek kényelmét és szórakozását. A horgásztó mögött egy kisebb erdő is csalogatja a madarakat és madarászokat, ahol a tömegfajokat szépen begyűjthetjük. Kellemes kis hely, pár órás kis csavargásnak mindenképpen ideális helyszín. Ezen túl hétvégenként kisebb-nagyobb rendezvényeket is tartanak itt.

Kirándulás a határsávban

Aki többet szeretne látni Hegyeshalom környékéből, Bezenye felé haladva, az aszfaltkígyóról a jobb kanyar helyett balra forduljon, honnan kellemes sétát tehet Ausztria felé. Kezdetben egy vasúti átkelőn kell átkelni, majd azután egy gát állja útját. Innen mi balra szoktunk fordulni, a Lajta töltésén haladunk egyre följebb. Egy időre megpillanthatjuk a hegyeshalmi túraszakosztály egyik hadiszállását is. Kellemes kis környék, könnyed kirándulások, séták remek területe.

Kirándulások  labancföldre

Ékszeres doboz a határ túloldalán

Ausztria egy kőhajításnyira fekszik Mosonmagyaróvártól, így kirándulásaink egy része is ide szokott vezetni. Andau, Tadten után máris Szent Andráson köthetünk ki, honnan egy kellemes kis üdülő övezet Zicksee vár minket. Főidőben a kapunál fizetni kell a bejutásért, de „nyugalmi időszakban” ingyen látogathatjuk a területet. Itt aprók és nagyok egyaránt nem unatkoznak. A gyerekeket játszótér várja, az emberi környezetre vágyókat pedig az éttermek és büfék szórakoztatják. Minket elsősorban a tó és élővilága hoz lázba, emiatt szívesen csavargunk a környékén és gyűjtjük csokorba a látott madarakat.

Strandok és nádasok

Egy kissé messzebb, kb. 40 km-re található az Óvárhoz egyik legközelebbi fertő–tói strand Podersdorfban. Szintén holt időszakban szabadon látogatható, csupán szezonban kérnek eurókat a belépésért. A tavaszi madárvonulást azonban szabadon megnézhetjük. A csodaszép helynek több elbűvölő pontja is van. A játszótéren kívül van lehetőségünk elbújni a világ elől a nádasok belsejébe. Mi észak felé nyomultunk a nádtengerbe és mesés kis területeket találtunk, hol többek között Európa legdíszesebb kacsájával, az üstökös récével is találkoztunk. Ezen túl a biciklisek szerelmeseit is elbűvöli a dupla sávos autópálya minőségű kerékpárút. Aki erre a környékre látogat, komoly, igényes, gondozott környék felfedezésére vállalkozhat, talán egy picit a vad, érintetlen természet hiányozhat számára.

Ahol a hajók is kikötnek

Ausztriai túrajavaslataim utolsó állomása elsősorban kultúr terület, mintsem más. Hatalmas parkoló várja az odaérkezőket és a hajóállomás is, honnan vízen is továbbutazhatunk a Fertő-tó távolabbi tájaira. Ideális kisebb túrákhoz, csavargásokhoz, a kellemes üde területen könnyedén le lehet tölteni pár órát spontán nézelődéssel. Illmitznek vannak más látogatható területei, hol a színtiszta természet mutatkozik be, ha idejük engedi, érdemes felkeresni azokat is!

Apátság, hegyek, fák és virágok

Klasszikus vasárnap délutáni túra

Győrt alig hagyjuk el a 82-es úton, máris a távolban kirajzolódik elénk a Sokoró, valamint a Pannonhalmi Apátság termetes épületcsoportja. Amint lefordulunk az útról és elérjük a végcél faluját, máris komoly kapaszkodás kezdődik erős kanyarokkal, ami egyenesen az apátsághoz vezet. Jómagam kevésbé vonzódok az épített értékek felé, de amit Pannonhalmán láthatunk, az még engem is lázba hoz. Egy monumentális épületsorozat hatása alól kibújni szinte lehetetlen. De ettől függetlenül már volt annak két évtizede, hogy a kapuját a másik oldalról is megcsodáltam volna.

Családommal elsősorban a környékén kiépített területet szoktuk átjárni. Kisebb-nagyobb gyalogutak nyűgözik le az arra járókat. Útközben a pompás élőhelyeken ezerszínű madárvilág vár, amit kisebb-nagyobb templomok és egy hatalmas többszintes kilátó tesz teljessé. Akinek ez a féle csavargás kevés lenne, ott van Győr–Moson –Sopron megye egyik legszebb arborétuma.

A kellemes környéket egy délutáni könnyed kirándulás kedvéért mindenképpen javaslom felkeresni!

Csavargások a Gerecsében

Magyarország egyik leghangulatosabb városa

Mosonmagyaróvárról 100 km-re fekszik hazánk egyik leghangulatosabb városa, Tata.

Aki ide merészkedik, egy napnál kevesebb időre felesleges bemerészkednie. A kisváros ezernyi látványossággal várja a turistákat. Ott van a máris Európa szerte is híres ramsari terület, az Öreg–tó. A csodaszép vizes élőhelyet 2 órás sétával meg tudjuk kerülni, mely után a várra kell időt szakítanunk. Akinek sikerül kikászálódnia, elszakadnia a hely varázsától, máris ott az újabb kísértés, a Cseke–tó személyében. Többektől hallom, hogy ő még az Öreg-tó hangulatát is felülmúlja. Kétségtelen, van benne valami.

A jóval kisebb területet nem lehet átszaladni. Angol parkja és környéke, hosszú órákra odaragasztja látogatóit. Ezen túl a Kálvária és a belvárosa is hosszú sétákra hívja a gyanútlan kirándulót. Legalább egy napos kirándulással érdemes erre a környékre időt szánni.

Fél nap alatt nem tudunk elszabadulni ebből a meseszép városból!

Bajban lenni jó

Közepes nehézségű, egynapos túrának javaslom a Gerecse egyik legelbűvölőbb útvonalát, mely kiinduló pontja Baj község. Tatától már átlátni oda, honnan a sárga jelzésre lépve indulhatunk fel Magyarország egyik legszebb hegységébe. Egy poros (sáros) úton kezdődik a hegy megközelítése, mely máris az üdülő között folyatódik. Ez vezet be minket a „málnásba.” A sárga jelzést követve emelkedünk fel a környék messze legszebb útvonalán a vadászházhoz, honnan egy kiváló

minőségű úton haladunk le a hegyről Tardosbánya felé. Némi aszfaltozás után újra földútra térhetünk át Vértestolna irányába, ami egyben egyetlen vízfelvevő helyünk is.

Innen megtankolva kapaszkodunk fel újra, akkor már piros jelzésen a hegyekbe, melynek majd a végén Tatabánya látképe, valamint a Turul madár szobra vár ránk.

Az útvonalat évente többször is megjártam és bármikor mentem, mindig másért bűvölt a környék.

Túra izmos lábúaknak

(Baj – Tardosbánya – Nagy Gerecse – Lábatlan)

Izmos kis túrára vállalkozik, aki erre az útvonalra nevez be. Igaz, hogy a Gerecse 50 teljesítménytúra és a Kinizsi 100 teljesítőnek csupán korzózás lenne, de ez a túra még alkalmas arra, hogy kényelmesen végigsétáljuk a távot. Itt még meg lehet állni egy-két órára, amikor nézelődhetünk madarak, virágok után. Ennél nagyobb távot én nem szívesen teszek, mert akkor már elveszik a kirándulás jellege. Bajtól az aszfaltig az előző írásban már felvázoltam az utat. Ezt követően ne Vértestolna felé vegyük az irányt, hanem inkább forduljunk le Tardosbánya felé, majd sétáljunk be a faluba és töltsük fel a vizes flakonokat. Innen egy emelkedővel jutunk el a Nagy-Gerecséhez, ahonnan majd Lábatlannak vesszük az irányt. A túra végén még a poros útról pillanthatjuk meg a Dunát, mely utunk végének jelzőjeként is szerepel. Remek egész napos kirándulásra. Minden kellemes fáradtságra vágyó természetbarátnak ajánlom.

Út Pali bácsiék emlékére

(Vértes)

Jó pár éve volt már annak, mikor utoljára Szárligeten szálltunk le a vonatról, hogy egy hirtelen kanyarral a Vértes felé forduljunk. Mégis felveszem a túrajavaslatok közé, bízva abban, hogy az elmúlt időszakban nem történt radikális változás a környéken. Akkoriban ugyanis szívesen kalandoztam a Mária-szakadék közelébe.

Aki ugyanis a vasútállomás után délnek veszi az irányt, pont Dunántúl egyik leglátványosabb területén halad végig a Mária-szakadékhoz. Igazi, vad, totálbrutál környék, kellemes bakancsos terep. Az úton haladva, fatörzsből kifaragott Rockenbauer Pált ábrázoló szoborral találkozunk, ami tudatosítja bennünk, hogy a túrázás profijai is ezeken az ösvényeken szelték át a Vértest. Időközben, ha nem is túl feltűnő helyen, de ráakadhatunk a Vitány-várra, mely kellemes pihenőhelye lehet túránknak. A 15 méter magas toronyfal elgondolkodtatja a látogatókat, milyen lehetett itt az élet pár évszázaddal korábban. Ha kipihentük magunkat és újra velünk van az erő, célkeresztbe vehetjük Várgesztest, ami akár következő túránk is lehet.

Kirándulások a Bakonyban

Babakocsit toló túra

Aki ki akar szakadni a Kisalföld síkságából, azonban nem bakancsos túrát tervez, annak a Cuha-patak völgyét javaslom. Igaz, mióta a durvább kirándulásokat részesítem előnyben, azóta nem kerestem fel ezt a környéket, csak a régebbi élményeim alapján emlékszem a könnyű, de olykor patakokon átugrálós túrákra. A helyszín kétségtelenül szép és vonzó és nagyon fiataloknak vagy 70 év körülieknek is javaslom. A szintkülönbségek nem nagyok, bár Porva után az út elfogyott és kisebb ösvények vezettek ki Zircre.

Vadulás az Ördög-lyukban

A Bakony merészebb arcát mutatja annak, ki Bakonyoszlopnál indítja túráját és a középhegység kisebb-nagyobb repedéseibe, fülkéibe, barlangjaiba be kíván kukucskálni. Jómagam egyszer decemberben, csúszós, jeges terepen néha toronyiránt vágtattam át a területen, szédületes túrát produkálva. Igazi gatyaszaggató helyeken, olykor négykézláb kúszva tártam fel a környéket, felejthetetlen élmények közepette. Minden kellemesen elvetemült túrázónak szívből ajánlom ezt az adott esetben kemény terepet, mert ezek után a plázás séták az örök feledés homályába kerülnek majd, az biztos!!

Juhfark otthona

A Kisalföldtől jó pár km-re emelkedik ki egy síkságból a páratlan szépségű Somló-hegy. A környék méltán híres a bortermesztéséről, de aki csak holmi kirándulásként kívánja felkeresni a hegyet, nem fog csalódni a környékben. Szűk kis utcákon lehet egyre feljebb törni, majd a végső parkoló után csak gyalogszerrel lehet meghódítani a hegytetőt. Mivel az eső miatt csak az ideális időtől pár órával később indultam a csúcstámadásra és a szürkület kérlelhetetlenül ráült a tájra, nem tudtam bevenni a somlói várat, amit azóta is csak bánok. De ettől függetlenül is mindenkit csak buzdítani tudok, hogy keresse fel ezt a kis kincses ládányi tájat, amiben annyi bűbáj és kedvesség van, amit máshol felfedezni szinte lehetetlen.     

Kellemes kirándulást

Mindenkinek!!!