Bejelentés



Madár- és Természetbarát Portál
"Légy szerelmes az életbe" Hobo

MENÜ











A jövő


Mit hoz a jövő?



A múlt ismerete alapján és a jelen jelenségeit figyelembe véve következtethetünk a Föld sorsára.



Bármikor becsapódhat egy aszteroida, mely akár 30 km/másodperc sebességű és 10 km átmérőjű is lehet. A Naptól 480 000 000 km-re egy bolygó törmelékei keringenek, és ezek közül egy darab bármikor kilökődhet és eltalálhatják Földünket. A kérdés nem is az, hogy lesz–e vagy sem, hanem az, hogy mikor… 65 millió éve nagy valószínűséggel egy meteorid következtében pusztultak ki a dinoszauruszok. A megfigyelések alapján átlagosan 100 millió évente történik hasonló.



Ha ma is lesújtana, a Föld kérgét berepesztené és a több km-es körben minden élőlényt elporlasztana. Hatalmas földrengést okozna, amitől óriási szökőár keletkezne. A hatalmas mennyiségű levegőbe jutó por elsötétítené az eget, ami legalább egy éves telet idézne elő. A porral felszabaduló nitrogén-dioxidok az ózon réteg 80%-át elpusztítanák, ami a halálos sugarak beáramlásához vezetne. A becsapódást követő első év végére a Föld élőlényeinek 70%-a elpusztulna. Ez a csapás bármikor megtörténhet. Akár ma este, akár holnap délután, de jövő héten vagy a következő évben is. Ma már azonban rendelkezünk olyan eszközökkel, melyek előre észlelik a károkozót, és ha akkora is, mint 65 millió éve, el tudjuk téríteni vagy akár fel is tudjuk robbantani.



Ettől tehát nem kell félnünk…


A globális jégkorszakkal már nehezebb dolgunk lesz. A Föld Nap körüli pályája ugyanis lassan változó ellipszist ír le, a Földnek a Nappal számított dőlésszöge sem állandó.



Számításokkal igazolták, hogy ezekből adódóan meleg és hideg időszakok alakulnak ki. Ezek szerint 10 000 éve billentünk át a hidegről a melegre.



Ha ez igaz, 30 000 év múlva újra eljön a jégkorszak. 3 km vastag jégpáncél boríthatja majd el a Földet. A tengerszint 120 métert süllyed. A tápláléklánc és a civilizáció összeomlik. Elfogy az élettér és halálos versengés kezdődik az élelem, a víz és az energiaforrások iránt. Több milliárd ember fog ezek következtében meghalni. Sokan azonban az Egyenlítő vonalában életben maradhatnak, itt tovább tart ugyanis az emberi élet. Igaz ez a terület kevés lesz eltartani ennyi embert, emiatt tovább tart a harc.



250 000 000 évvel később több jégkorszak év, vélhetően aszteroida becsapódás, a Föld lemezeinek vándorlása során a kontinensek újra összekapaszkodnak egy szuperkontinensé állva össze, amit a Föld óceánja vesz majd körül. A hatalmas szárazföld belsejéhez nem érnek el a felhők és teljesen kiszárad, elsivatagosodik, hasonlítva ezzel a mai Ausztrália belső területeihez. A gigantikus méretű szárazföld felét kopárság uralja. A ma létező fajok 80%-a kipusztul. De a partok közelében sem lesz kánaáni hangulat. Ugyanis ezen a tájon állandóan vulkánkitörések és földrengések lesznek, hiszen a kontinens összetoló erő tovább is működik majd. Az új szuperóceánban sem lesz kolbászból a kerítés. A hatalmas szén-dioxid felszabadulása miatt ugyanis a benne élő lények 95%-a kihal majd. A vulkáni tevékenység következtében ugyanis óriásira nő a szén-dioxid. Ez bejut a vízbe, ami reakcióba lép vele és ebből szénsav keletkezik, megváltoztatva az élőhely környezetét.


A szénsavban pedig a meszes héjúak törzse feloldódik a savas vízben. Ha a táplálékhierarchia alsó láncszeme megszűnik, akkor összeomlik az élővilág. Néhány élőlény bírja csak ki, pl. kígyók, pókok, alacsony szívós cserjék és kaktuszok.



1 000 000 000 év múlva a Föld el kezd felforrósodni. A Napunk ugyanis felfúvódik, közelebb lesz a felszíne a Földhöz. Ebben az időszakban az ember már nem tud alkalmazkodni a meleghez és nem tud már tovább élni a Földön. A Föld forrósága eltünteti a szén-dioxidot a légkörből, ami hatására a maradék növényvilág 90 %-a kipusztul, hiszen megfulladnak. A szárazföldet csak egyetlen hatalmas sivatag alkotja. Növények nélkül a táplálkozási piramis összeomlik. Növényevők és a növényevőket evők is éhen halnak. Az egész bolygón csupán az óceán lesz, ahol még lehet némi élet. A Nap felfúvódása során felmelegszik. Ennek hatására kihalnak az ott élő állatok, szinte 100%-a csupán a halofilek maradnak meg.



1 milliárd év múlva csak apró élőlények maradnak meg a Földön. Amikor a Nap annyira megduzzad, hogy a Föld átlaghőmérséklete 40 fokos lesz, a Föld nem bírja megtartani a hidrogéneket és a víz felpárolgása, majd felbomlása után kikerül a légkörből, csökkentve ezzel a víz tartalmát. Az óceánok elvesztése miatt a levegőben hatalmas felhők és óriási viharok keletkeznek. A meleg és magasra emelkedő felhők gigantikus körülményeket eredményeznek.


Az óceán 1, 2 milliárd év múlva elpárologhat.



1, 4 milliárd év múlva a szilárd sóban extremofilek élnek majd lelassult anyagcserével. Így akár több millió évig is képesek kibírni.


1, 6 milliárd év múlva több mint 100 fokos hőmérséklet lesz majd a Földön, amin addigra az élet lángja kialszik. A következő 6 000 000 000 évben egy halott bolygó fog keringeni. A Nap métere 200 szorosára fog nőni.



7 milliárd év múlva már lassan elpusztul, mindeközben annyira felforrósítja a földfelszínt, hogy elolvasztja a kőzeteket és megszűnnek a hegyek, völgyek és egyéb domborzati jellemzők. Egy jellegtelen, 1400 fokos bolygóvá válik. A Nap 256 szorosára nő. A Föld által a Napon keltett ár-apály tevékenység következtében a csillagnál elpárolog és atomjaira hullik szét.













Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!