Bejelentés



Madár- és Természetbarát Portál
"Légy szerelmes az életbe" Hobo

MENÜ










Madárvonulás




Európa egyik leglátványosabb természeti csodája a madárvonulás. Madarászok, természetbarátok tízezrei járják hazánk élőhelyeit, hogy szemtől szembe kerüljenek ezzel a fantasztikus látványossággal. A tavasszal és ősszel zajló égi játékban 50 milliárd madár vesz részt. Hazánkban kb. 400, a világon több mint 9000 madárfaj közül két harmada változtat. Lássuk ennek a hatalmas jelentőségű folyamatnak a sajátosságait.




Mikor alakult ki a madárvonulás?

A madárvonulás vélhetően a madarakkal egyidős. Tollas barátaink kb. 150 millió évvel ezelőtt váltak le a közös ősről, azóta fejlődnek a maguk útján. A vonulásuk is ezzel egyidős lehet, de jellege, mérete, formája a kontinensek vándorlásával, a hegységek, sivatagok kialakulásával folyamatosan alakult.



Kirándulás vagy erőpróba?



Aki pl., vizes élőhelyeken jár és rápillant a gyülekező gólyákra, vagy épp a dróton kottafejekként csücsülő fecskékre, talán romantikusnak, hangulatosnak tűnik, miként becsomagolnak, és szépen indulnak útnak kedvenceink. Az ember úgy vélheti, olyan lehet mindez, mint amikor felülünk egy Intercityre vagy repülőgépre. A madárvonulás azonban ennél jóval drámaiabb. Ha már emberekhez hasonlítjuk őket, úgy néz ki, mintha egy 120 literes hátizsákot megtömnénk zsíros kenyérrel, majd felhúznánk egy túracipőt és napi 50-80 km-t gyalogolnánk több héten át. Aki elég edzett, annak összejönne, de van, ki az út során szomjan- vagy éhen halna. Sőt, lehetne izomgörcs és végelgyengülés is. Schmidt Egon egyik túráján látta, miként egy vízityúk kipottyan a többiek által diktált sorból, majd a föld felé zuhan és elbúcsúzik a világtól.



Mi az oka a madárvonulásnak?



De, miért veszítik szárnyukat ennek az életveszélyes vállalkozásnak? A válasz a létfenntartásban keresendő. Télen ugyanis elfogy a táplálék, így olyan területre kell költözniük, hol mindez megadatik. Ha, viszont Afrikában megvan a csőrbe való, miért jönnek vissza? Miért kell újra életveszélybe kerülniük? A választ szintén a hami utáni vágyban, valamint a sikeres fiókanevelésben kereshetjük. Afrikában a táplálék minősége, kalóriaszintje olyan, mintha mi salátát ennénk. Ebből pedig nem nagyon tudják felnevelni a fiókáikat. Képzeld el, mennyiszer kell fordulniuk ahhoz, hogy az állandóan éhes fiókák étvágyát csökkentsék. Itt Európában azonban sült oldalasokkal, töpörtyűkrémes kenyérrel várják őket. Ebből elég kétszer venni, máris jobb az ember közérzete. De még így is, egy-egy szülő reggeltől estig több száz alkalommal fordul meg a kicsinyük és a spejz között. Emiatt alakult ki a madárvonulás.



Miként készülődnek az útra?



A vonulás, mint látjuk, nem gyerekjáték, és ahhoz hogy sikeres legyen, komoly előkészületek kellenek. A két legfontosabb tényező: a megfelelő tollazat „toló erő” előteremtése A madarak tollaikat levedlik, akár egy turnusban, akár fokozatosan, kisebb állomások alkalmával. A lényeg, ha jön a „nagy parancs,” tökéletes állapotban kell lenniük. A toló erő már izgalmasabb dolog. Energia nélkül nincs haladás. Ilyenkor tehát kukába kell dobni Update Norbi szakácskönyvét és át kell térni Dönci Manci pecsenyés kosztjára. Jöhet a hurka, kolbász, na meg a szalonna, mert itt a hízás ideje. Aki nem hízik, útközben gondjai lehetnek. A foltos nádiposzátának mérlege akár tömegének dupláját is mutathatja indulás előtt! Igaz, ha Gombócka pát int a lipóti nádasnak, egy szuszra lerepüli az Észak–Afrikába vezető utat! Erre a szakaszra pedig kell az erő.



Miért lesz éhesebb a madár?



De, mitől indul be a hízás, mitől jön meg az étvágya? Szervezete figyeli a nappali órák számát. Amikor ennek csökkenése következik be, beindul a tobozmirigye, amitől egy szibériai medveölő kutyát is keresztben felfalna, ha felmászna utána a fára. Miből jön össze annyi energia, ha benzint sem iszik és a hentes is bezárt? Elsősorban olajban, cukorban gazdag bogyókkal tömi a hasát. Magyarul nasizik. Ha viszont egy-egy terület gazdag egyéb táplálékban, annak is nekiesnek, ilyenkor idejüket nem ínyenc falatok keresgélésével, hanem színtiszta evéssel töltik. Mindezzel párhuzamosan egyéb mirigyek is aktivizálódnak, melynek hatására a madár nyugtalanná válik, mely az elindulásba torkollik.



Mi generálja a vonulást?



A madárvonulásról szóló szakirodalomban tucatnyi besorolást találunk a tollas barátaink viselkedését illetőleg. Ezekből csemegézve teszünk különbséget az öröklött tulajdonságokból indult „obligált” vonulás, és az időjárási körülmények miatt útnak induló „fakultatív” vonulás között. Az előbbibe sorolhatjuk pl. a gólyákat, fecskéket, az utóbbiba a gémeket. Az öröklött és az időjárási körülményektől vegyesen késztetett madárvonulás „parciális” kifejezést kapta. Ezen túl vannak szélsőségesebb formák, mint pl. a szökő vonulás, melynek jelensége az invázió. Mint a Végső visszaszámlálás című filmben a vadászgépek, a japán repülők után erednek, úgy kapnak szárnyra pl. a fenyőpintyek, csonttollúak, kiket eme gyors cselekedetre elsősorban a hirtelen barátságtalanná váló idő ingerelt.



Madárvonulás fajtái a távolságok alapján



A megtett távolságok alapján is különbséget tehetünk. Ha pl., Mari néni szól Józsi bácsinak. Hé, Jóska! - kéne egy kiló cukor a sütibe, mert délután jönnek az unokák, hát az öreg fogja a táskáját és elballag a sarki boltba. De, ha Mari néni édes savanyú mártásos ebédre vágyik, szegény Jóska bácsinak a biciklire kell ülnie, mivel a kis ABC-ben nincs csirkemellfilé. Szépen elkerekezik a hat utcával odábbi henteshez. Sanyi már ismeri Mari nénit és kedvencét adja a vászontáskába. Elfordul azonban, hogy Jóska bácsi esti kártyapartira hívta a barátait és jóféle villányi vörösborral szeretné vendégeit ellátni, így a városi hipermarketbe kell elugrania az „anyatejért”. Kocsiban ül, majd maga mögé tolja a távot és birtokosa lesz 3 üveg finomságnak. A madaraknál pontosan így működik. Aki beéri kristálycukorral, így rövid távú vonuló lesz. Ők átlagba 32 napig vonulnak. Aki már tehetősebb, elemózsiára vágyik, annak többet kell a levegőben töltenie, így kb. 42 napig tart az útja. De van, ki majd a világ végére megy, hogy jóllakjon végre, ennek eredménye 88 nap utazás. A leghosszabb vonuló a sarki csér. Ő nem aprózza el. Az Északi-sarktól ugyanis a délire vonul, majd vissza. Így nem elég, hogy a legnagyobb távolságot vonuló oklevél tulajdonosa lehet, hanem a világ legtöbbet a napfényben élő élőlény aranyérmét is kioszthatnánk neki. Ugyanis mindig akkor van a széleken, amikor ott a világosabb korszak uralkodik.



Vonulás frontvonalak alapján



De, Józsi bácsi bevásárlását nem csak távolság szerint lehet osztályozni. Másképp tájolja be magát, ha pl. egy repülőgépből kiugorva ejtőernyővel próbálna belavírozni egy piacra vagy a tea boltba. Ha ugyanis a róla elnevezett József városi piacra beesik, azon kívül, hogy összes értékét (pénztárcáját, mobiltelefonját) a testéhez kötözi szigetelő szalaggal, mindegy, hogy hová pottyan, mert több bejárattal rendelkezik és viszonylag nagy területen működik. A tea boltnál már szemüveget is fel kell vennie, mert túl sok tévedési lehetősége nincs, ugyanis a szomszédban mészárszék dolgozik. A madaraknál ugyanez a feladat. A széles frontú vonulóknak nem kell aggódnia, míg a keskeny frontú vonulóknak precízebbnek kell lennie.



Visszavonulásról



Ezen kívül érdemes még a reverz vonulásról beszélni, mely során pl., a délről érkező madarak hideg, jeges, számukra élhetetlen időjárásra találnak. Ilyenkor visszavonulnak délebbre, várnak, míg az idő barátságosabbra fordul, majd amikor végre ideálissá válnak a feltételek, az összetömörült csapat együtt zúdul be a költő területekre.



Vonulás, vedlés miatt



A madarak a tollukat ugyanúgy használják, mint autóink a gumikat. Idővel ezek is elkopnak, így hosszú út előtt hasznos lecserélni őket. Emiatt néhány faj elvonul nyugodtabb területekre, hogy megszabaduljon régi tollaitól, majd újat növesszen. Ilyenkor röpképtelenné válik, majd „összeszedi” magát és útnak indul az igazi útnak.



Melyik napszakban vonulnak a madarak?



A többségük a sötétség híve, melynek, ahogy a természetben lenni szokott, komoly, ésszerű okai vannak, melyek az alábbiak:

Éjjel azért szerencsésebb repülni, mivel napközben világosságnál van idejük táplálkozni.

Éjjel hidegebb van, sűrűbb a levegő, amihez kevesebb energia kell a repüléshez. Nem melegednek túl – hatékonyabb a léghűtés, – és emiatt kevesebb a folyadékveszteség is.

A légmozgás is alább hagy ilyenkor, nem kell küzdeni a szembe- és oldalszéllel.

A fény hiányában a predátorok sem fenik ilyenkor annyira a csőrüket.

Mennyi előny az éjszakai vonulás mellett. De nem minden madárnak tetszik ez. Pl. a gólyák a nappalt kedvelik igazán. Ha ugyanis a talajt felmelegíti a napsugárzás, felfelé áramló, meleg levegő keletkezik, melyekre kitárt szárnyakkal ráfekszik és így emelkedik a magasba. Innen siklórepülésben ereszkedik alább, amit újabb termikelés követ. Így utasít maga mögé több Európát és vissza, Afrikát.



Vonulás nemek, korosztályok szerint



Ahogy az embereknél is megkülönböztetünk nőket és férfiakat, úgy a madarak felét is tojók és hímek alkotják. Ez a kétféleség a vonulás során sem maszálódik el. Az egyenjogúságot ugyanis náluk nem ismerik. A tojónak az a feladatuk, hogy utódokat hozzon a világra. Emiatt ők tovább maradnak ősszel a kikelt fiatalokkal, valamint messzebb vonulnak hím fajtársaiknál, mert olyan telelőterületeken élik túl a pár hónapot, hol bőségesebb táplálékot találnak. Muszáj erősnek lenniük, a tojásrakás csak kondival lehet eredményes. A hímek ezzel ellentétben elég korán délebbre vonulnak, majd a területek birtoklásáért felelősek, így nem vonulnak olyan messze. Jobb, ha közelben maradnak és az első pillanatban máris visszarepülnek és elfoglalják a territóriumukat. Az utódok már csak foglalt területeket találnak. Az öregebb, rutinosabb madarak már korábban vonulnak, mert hamarabb feltöltik magukat energiával, míg a fiatalok lassabban tudnak felkészülni az útra és az úton is többször tartanak pihenőt.




Mi alapján tájékozódnak?



Madaraink nagy része több ezer kilométert tesz anélkül, hogy elveszne a nagyvilágban. De a kérdés, hogy miként navigálnak, miként sikerül nekik oda jutni, ahová akarnak, majd vissza? A szüleik tanítják-e nekik vagy maguktól, az ösztönüktől jutnak a koordinálás eme hihetetlen képességének birtokába. Erre a kérdésre viszonylag gyorsan megkapjuk a választ, ha pl. a kakukkra gondolunk, ki nem túl szoros kapcsolatot ápol szüleivel. A vonulás tehát fajtól különböző módon is, de öröklött tulajdonságok alapján megy végbe. De mi alapján találnak célba? Mi alapján találnak nagyobb találati pontossággal célba, mint az amerikai rakéták Afganisztánban?



Asztológus madarak



Mint láttuk a madarak többsége éjszaka vonul, így a legkézenfekvőbb megoldás az asztológia számukra. Kiolvassák a csillagok állásból a helyes utat. Az emberek egy csoportja nem tudja elfogadni, hogy csak részei vagyunk a földi életnek. Úgy gondolják, mi vagyunk a központ és a világ rólunk szól. Ők túlértékelik az életük szerepét az univerzumra tekintve és olyan területeket is maguk uralma alá akarnak hajtani, amihez semmi közünk sincs. Értem ez alatt a jövőbe látás képességét is. A madarak jövője azonban tényleg a csillagokban rejtőzik. Aki ugyanis analfabétaként tekint fel az égre és nem találja meg a helyes utat, éhhalál vár rá. Ők nem fognak több utódot nemzeni. A madaraink viszont értenek a csillagokhoz, így gond nélkül bízzák magukat a világító égitestek üzenetére. A szkeptikus emberek bizony azt kérdezik, honnan tudják a madarászok mindezt? A választ a planetáriumi kísérletek adják. Ugyanis, ha egy hatalmas kalitkába bezárjuk a madarakat és fejük felett mesterségesen megváltoztatjuk az iránymutatókat, a tollasok a manipulált irányt követnék. De a gólyáknak, mely égitest maradt mankónak? Hát a Nap. Ők a legközelebbi csillagunk iránymutatásait követik sikerrel.



Hegyek, folyók, erdőségek



Persze nemcsak ez alapján érzékelik a helyes irányt. Ugyanis szemükkel a fenti fejleményeken túl, az alattuk mozaikként elterülő tájat is folyamatosan pásztázzák és a monumentális természeti képződményeket. A csobogó patakok nem valószínű, hogy emlékeket elevenítenek fel bennük, de a hatalmas folyamok és az égig nyújtózkodó hegyóriások nem kerülik el figyelmüket. Ezek mentén is tájékozódnak.



Az X faktor és egyéb érdekességek



Az embernek sok kiváló érzékszerve van, de nem tudjuk megállapítani érzékszerveink alapján az északi- és déli pólust. Erre kedvenceink azonban képesek! Rendelkeznek olyan képességgel, mellyel el tudják helyezni magukat a kék bolygónkon. De nem csak ezzel vannak jobban felszerelve, mint mi. A kutatók feltételezik ugyanis, hogy a madarak vonulásuk közben különböző frekvenciájú hangokat adnak ki, melyek visszaverődnek a komolyabb akadályok előtt pl., hegységekről. A szárnyasok így már hamarabb értesülnek róla, mint meglátnák azokat. Ezen túl, bizonyos elképzelések szerint a földről érkező illatanyagok is segítik őket a vonulásban.




Az időjárásról



A madarak vonulását, mint a mi jókedvünket is, kinek így, kinek úgy, de befolyásolja az időjárás. Józsi bácsit valószínű nem hajtja ki esőbe Mari néni biciklivel a boltba, de ónos esőben sem ül szívesen volán mögé az öreg pár üveg borért, a több kilométerre eső hipermarketbe. Az állatokat is befolyásolja az időjárás. A rövidtávú vonulók indulását különösen, a hosszú távúak startolását kevésbé. 1. Képzeljük csak el, hogy szárazság volt és szegény kis énekes madárnak nem volt lehetősége úgy meghízni, amitől a célig kibírná az utat. Mit tehet szegényke, a hormonszintje úgy stagnál, mint Kiszel Tünde ádámkosztümös naptárja előtt fancsali képet vágó férfiaké. Ahhoz, hogy izgalomba jöjjön, egyéb szerekhez kell nyúlnia, emiatt felrepül Északra, hol még több a hami, ott hizlalja magát. Amint zsírtartalékai vetekednek Fekete Lászlóéval, paksi atomerőműnyi energia tombol benne, majd útnak indul. 2. Képzeljük el szegény nagy kócsagot, ki dacol a hideggel és próbál életben maradni egy morotvás területen. Küzd, küzd, de egy idő után a tél tábornok jégpáncélt varázsol a portyázó helyeire, melytől az élelemforrása megszűnik. Nincs mit tenni, összeszedi magát és nyelvét öltögetve, szitkozódva délebbre húzódik olyan területre, hol még nyílt vízfelületen riogathatja a halakat. 3. Az elmúlt években a fecskék vonulása előtt komoly esőzések voltak, melytől a csemegéi elbújtak. A fecskeállományt komoly csapás érte, mivel nemcsak nem tudtak elegendő energiát összegyűjteni az indulásra, hanem éhen is haltak jó páran. Szívszaggató látvány, miként a fecskék az autóutak szélén, az aszfalton ott tipródnak erőtlenül… 4. Az éghajlatváltozás is komoly probléma elé állítja őket. A tucatnyi érv között ott lapul sunyin a Szahara térhódítása, hízása, melyet kedvenceinknek egyre nagyobb feladat átrepülni. Szakemberek megfigyelték, a hazafelé érkező csapatok elsősorban meleg, déli, szeles időben érkeznek lelkesen, majd a visszafelé indulást elsősorban a beáramló hideg levegő indítja el. Az állatvilágot is - akárcsak minket - komolyan befolyásol az időjárás.




Madárvonulás feltárásának lehetőségei



A madárvonulást a XXI. század elejére már ezernyi féle módon lehet feltárni. A régi, jól bevált technikákon túl mára új lehetőségeket kaptak a madarászok. De melyek ezek, mivel lehet megtudni, merre járnak madaraink az év 365 napján?



Terepi bejárás



Az első, legrégebben alkalmazott módszer, a madármegfigyelés. Ennek is két módját alkalmazzuk. A természetbarátok többsége, csak úgy a szabadidejük engedtével pakolnak bele a hátizsákjukba és akasszák le szögről a távcsövet, hogy kisebb-nagyobb túrák alkalmával megismerjék egy-egy terület élővilágát. Az itt látott madarakról feljegyzéseket készítenek. Jómagam, ha érdekes fajt találok sms-ben, értesítem a Fertő-Hanság Nemzeti Park természetvédelmi őreit. Ez a faj lehet ritkaság, mint pl. Lipóton a cigányréce, de lehet tömegfaj is, nem odaillő időben. Pl., Dunakilitin a nagy bukó, nyáron. Fontos, hogy ezek az infók eljussanak a hatósághoz, mert ennek tudatában nemcsak a fajok viselkedéséről adhatunk újabb adalékot, hanem, mert a megfigyelt terület értékét növeljük.



Speciális megfigyelés



A megfigyelésnek egy különleges esete a holdfényes módszer. Ilyenkor a madarászok fényerős, 40x-es nagyítású távcsövekkel figyelik a tiszta égboltot, melyre a teliholdról visszaverődő fény ad segítséget. Az énekes madarak 2 km magasságig láthatóak.



Szervezett megfigyelés



Ennél rendszerezettebb módon folynak a különböző felmérő programok pl., MMM – Mindennapi madaraink monitoringja; RTM – Ritka és telepesen költő madarak monitoringja. Ezek kapcsán egy előre eltervezett stratégia alapján kerül bejárásra a szükséges terület, melyen a munka folyik. Ebből precízen megállítható, hogy merre járnak a madarak. Ezen adatokat rendszerezik és levonják a következtetéseket, amik nemcsak a vonulással, hanem pl., fajok létszámának megsaccolásával és a veszélyeztető tényezők feltárásával foglalkozik.



Egyéb lehetőségek a madarászat szolgálatában



A közvetlen megfigyeléseken túl más tudományoknál alkalmazott eszközöket is bevetnek a tudósok. Ilyen a meteorológiában használatos radarok segítségül hívása. Ennek kapcsán megmérik a vonuló madarak sebességét, magasságát, haladásuk irányát. Hátránya viszont, hogy a megfigyelt madarak faját nem lehet meghatározni vele. Az egyik legfiatalabb módszer a műholdas helymeghatározó eszközzel való adatgyűjtés. Ezeket a pár grammos készülékeket elhelyezik a madár hátán, amivel folyamatosan követni tudják a gazdaállat útvonalát. Ennek során komplett információcsomaghoz jutottak a szakemberek, melyet előzőleg más módszerrel nem sikerült. Megállapíthatják, hogy a madár, melyik napszakban mozog, mennyi időt tölt repüléssel, pihenéssel. Merre halad és hol, mennyi időt pihen. Magyarországon eddig parlagi sasra, fekete gólyára, túzokra, kerecsen- és vándorsólyomra alkalmazták. A 21. század egy új eszközt is ajándékozott a madarászok számára. Ennek neve geolokátor. Ez a pici készülék csupán 1, 5 grammos, de várhatóan a közeljövőben elkészül a 0, 5 grammos változata is. Az adatgyűjtő a napszakok változását érzékeli és tárolja. Ennek során kb. 200 km-es pontossággal meg lehet határozni a madár helyét. A miniatűr kütyü által már rigó méretű madárkák is célpontjai lehetnek a megfigyeléseknek, ami eddig elérhetetlen volt a madarászok számára.




Madárgyűrűzés



A madárvonulás leggyakrabban használt „tudományos” eszköze a madárgyűrűzés. Ennek kapcsán rengeteg kérdésre kaptuk meg a választ. De mi volt az ősidőkben, mit hittek a madarakról?



Gyűrűzés előtt


A régi korok embere egészen mást gondolt a valóság helyett. Többen úgy vélték, szárnyasaink ősszel a Holdra vonulnak, és ott töltik a telet. Szintén elterjedt elképzelés volt, miszerint a fecskék az iszapba, mocsárba fúrják be magukat, majd tavasszal innen bújnak ki újra a szabadba. Még a híres tudósnak, Arisztotelésznek is agyament elképzelései voltak, miszerint ősszel a kakukk karvallyá, a kerti rozsdafarkú pedig vörösbeggyé változik. A madárgyűrűzés felfedezésével azonban ezen a területen sikerült elhitetni az emberekkel a valóságot.



Kezdetek kezdetén



Ha igaz, az első madárgyűrűző Caesarius von Heisterbach német író lehetett, ki a 13. század elején egy feliratot rögzített a fecskék lábára - „ó fecske hol töltöd a telet.”A válasz „Ázsiában, Pertus házában” érkezett. 1880-ban viszont bizonyíthatóan Németországban a Berka nevű település postamestere jelölte meg a gólyákat. Az igazi szervezett madárgyűrűzést 1899-ben dán tanár dolgozta ki, majd 1903-ban megkezdődött a nagy madárgyűrűző munka.



Madárgyűrűzés Magyarországon



Magyarországon, a világon harmadikként, 1908-ban megkezdődött a madárgyűrűzés. Az első évben 1064 alkalommal került sor eljegyzésre, (gyűrűzésre) összesen 27 fajú madárra. Ezt követően beindult a tudományos munka. Az eredmények nem vártak sokat. Schenk Jakab által gyűrűzött gólyát ugyanis Dél Afrikából visszajelezték. Alig 6 év alatt 24 250 jelölés történt, majd 1928-tól meghaladta az évi 6000-s számot. 1908–tól 2006-ig 3 500 000 gyűrűzés történt Magyarországon, mely 281 madárfajból tevődik össze. A XXI. században Magyarországon több komoly gyűrűző állomás működik. Ilyen pl. Ócsa, hol eddig közel 300 000 madarat gyűrűztek. Ezen túl Fenékpusztán is több mint 262 000 madárra került gyűrű vagy épp Izsákon, hol 216 000 jelölés volt. Nálunk a Hanságban, Fülöp Tibor vezetésével 54 000 madarat gyűrűztek. A természetvédelem, valamint a madárgyűrűzés globális feladat. Ennek kapcsán Magyarország is csatlakozott az EURING-hoz. A Párizsban működő szervezet célja, hogy koordinálja Európa madárgyűrűzését. Ennek során kialakítottak egy közös jelölő rendszert, és ide fut be a 35 ország munkájának adatai. Az adatbankba közel 6 000 000 megkerülési adatot dolgoztak fel.



Mire lehet felhasználni az eredményeket?


A természetvédők a felhalmozott információ tenger tudatában képesek figyelemmel kísérni a madárvonulást. Ennek során tudják, mikor és hol vannak a madarak, majd az őket károsító pusztító tényezőket mérséklik, csökkentik, megszüntetik. A madárvédelem globális feladat. Hatékonyan csak országhatárra, kontinensre lehet védeni. Hazánk szárnyasainak 80%-a vonuló. Hiába húznánk fel kínai nagyfalat köréjük, ha ősszel elrepülve a Szaharához érnek és a globális éghajlatváltozás miatt nem tudják átrepülni. Mint tudjuk, a sivatag évről évre nagyobb területeket von uralma alá. Vannak vonuló fajok, melyek egy vágtában próbálnak átkelni rajtuk. A hónapról hónapra hízó, táguló óriáshomokozó egyre megoldhatatlanabb probléma elé állítja a kedvenceinket. Hiába védjük meg őket szülőföldjükön.



Élőhelyek feldarabolódása, eltűnése



A veszélyeztető tényezők egyike az élőhelyek eltűnése, a megmaradt területek feldarabolódása. Ezek a problémák egyaránt sújtják a fészkelő és telelő területeket is. Az ember egyre nagyobb területeket tesz terméketlenné, valamint autóutakkal és más létesítményekkel az összefüggő részeket szabdalja apró darabokra. Amint azonban figyelemmel kísérjük a madarak vonulási, gyülekezési területeit, rátalálunk a különösen érintett térségekre, melyeket a lehető legszigorúbb védelem alá kell helyezni.



Éghajlatváltozás és a madarak



A globális éghajlatváltozás új probléma elé állítja kedvenceinket. Holott a Földnek élete során számtalan radikális változása következett be, tudnunk kell az átalakulás nem egyik évről a másikra történt. Hosszú évmilliók során történtek az alakulások. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Földön eddig élt állatfajok kb. 99, 7%-a kihalt, és az is valószínű, hogy soha eddig nem volt ennyire színes állatvilág a bolygón. De a mostani éghajlatváltozás hátterében az ember pusztító tevékenysége áll és nem a természet folyamata. Ezen túl azt sem kell sokat bizonygatni, hogy ekkora élőhely pusztulás, valamint ilyen gyorsaságú fajcsökkentés magától nem jöhetett volna létre, csak az ember keze által.



Európa és Afrika közötti konfliktus



Folyamatos feladat nálunk a már korlátozott, betiltott vegyszerek használatának kontrolálása. Könnyű azonban innen, teli hassal, dugig tömött mélyhűtő közelségéből átkokat szórni a déli kontinensre. Ők azonban éhesen más véleményen vannak. Nem várható el, hogy amíg mi itt kiírtjuk a rovarok többségét, valamint a folyóinkat kordába tartjuk, és az ártereik helyén ma kukoricát termelünk, addig számon kérjük őket, miért teszik ugyanezt? Miért akarják megszüntetni a sáskahadakat, melyek a gyermekeik kenyerének az alapanyagát zabálja fel. Teli hassal könnyű beszéli, de amíg ők alapvető szükségletek hiányában küszködnek, nehéz etikusan elbírálni a feladatokat. Megoldás persze most is van, ha a modern technikát eljuttatnánk nekik, hatékonyabb eszközöket vetnénk be a mezőgazdaságba, könnyebb lenne nekik is. Azonban pénzhiány következtében nem tudnak drága műszereket vásárolni, valamint a fejlett technológia során nem érnék be az elért eredményekkel és tovább pusztítanák az élőhelyeket. Az pedig szintén büdös lenne, ha az európaiak túlzott mértékben szólnának bele az ottani országok viselkedésébe. Erre pár évszázada volt példa bőven és egy külön kifejezést is kitaláltak rá. Az éhség is fontos probléma még a fekete kontinensen. Nincsenek túl sok információink ezekről a tevékenységekről, de kétségtelen, hogy a madarakat pár helyen még táplálékforrásként tekintik és élelemszerzés céljából vadásznak rá. Első hallásra furcsának tűnhet, de gondoljunk csak bele. Ha gyermekeink kisírt szemmel kutyagolnának mögöttünk a prérin az éhség karmai közt, egy fekete gólya láttán sem hiszem, hogy tétováznánk. Biztosan lenyilaznánk a két kiló hús reményében a fokozottan védett fajt és le se tojnánk, mit prédikál sok ezer kilométerre az európai fehéringes. Tény viszont, hogy Nigériában évente kb. 200 000 fecskét fognak és fogyasztanak el. Az olasz fecskevédelmi munkatársak megpróbálják meggyőzni a helyi lakosokat, hogy hagyjanak fel a kismadarak elfogásával és térjenek át a hatékonyabb és természetvédelmileg is kedvezőbb, nálunk bevált állattartásra.



Sörétek és madarak


De nem csak a technikailag elmaradott területek lakói irtják a madarakat. A mediterrán országokban is pl. Máltán, Cipruson Olaszországban is komoly énekes madár befogás történik, ami számszerűleg csökkenti a visszaérkező állományt… Őket pedig a hasuk vezérli… Cselekedetük súlya ezáltal elítélendőbb… A vadászat során ezen túl tetem mennyiségű sörétet juttat a madárgyülekező helyeken, melyek a táplálkozás során bekerülnek a szervezetükbe, melytől kedvezőtlen élettani hatások alakulnak ki bennük.



Minden mindennel összefügg


Szomorú következtetésre jutottak az amerikai madarászok is. Sarki partfutójuk állománya drasztikusan összeomlott. Keresték, kutatták az okait, majd a vonulás kutatás során rádöbbentek a meztelen igazságra. A sarki partfutó ugyanis az egyik öbölben patkós rákok elfogyasztásával halmozta fel magában a repüléshez szükséges zsírtartalékot. Az ember azonban ezt a területet lefoglalta és jeleit tette az öbölbe. Ennek hatására a rákok létszáma összeesett. Ez pedig a sarki partfutók létszámának összeeséshez vezetett.



Áramütésről


Az elektromos vezetékek szintén komoly veszélyforrás kedvenceinkre. Rengeteg szárnyas, elsősorban predátor marad a vezetékek alatt az áramütés következtében. Ha valaki pl., a jánossomorjai hulladéktelep felé autókázik, láthatja az egyik remek megoldást erre a problémára. Ott már felszerelték a szigetelőpapucsokat, melyekkel mérsékelték az áramütés kockázatát.




Epilógus


Rengeteg összefüggés feltárására nyílt lehetőség a madárvonulás megismerése által. Ezáltal megismertük madaraink szokásait, veszélyeztető tényezőit. Ennek tudatában meghoztunk már jó pár segítő intézkedést kedvenceink védelme érdekében, de tengernyi feladat vár még a természetvédőkre.

                                


Felhasznált irodalom:

Magyar madárvonulási atlasz - Kossuth természettár








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!